Irány a mobil!

A kecskeméti Cifrapalotában rendezett nagy ikonkiállítás apropóján

„A Szentséges Szűzanya rézből öntött képmása nyugodott a jobb karomon…” különös címmel jelent meg az orosz fémikonok művészetéről a Cifrapalota kiállításához kapcsolódva egy százhúsz egész oldalas színes reprodukciót tartalmazó könyv. E könyvből megismerhetjük a „rézalapú ötvözetből öntött” ikonok művészetét, használatát, sajátos szimbólumrendszerét, sőt még azt is, hogy az orosz szépirodalomban hogyan is emlegetik e kicsiny ám nagyjelentőségű műtárgyakat. A cím is szépirodalmi idézet, nevezetesen Jepifanyij szerzetes művéből, aki az ikonok csodáiról és jobbító erejéről írt. Az idézetekből választ kaphatunk a gyűjtőket és szakértőket is annyira érdeklő kérdésekről, például arról, hogy miért és hogyan kopottak e viszonylag nem régi ikonok. 

Ezeket a rézikonokat vagy rézkereszteket gyakran csókolgatták vagy simogatták, s különböző szertartások során gyógyításra is használták. (Még ma is sokan állítják, hogy a réz a beteg testrészre helyezve gyógyító erejű lehet.)

Az erkölcsi kérdésekkel oly sokat foglalkozó Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828 - 1910) „A hamis szelvény” című elbeszélésében, egy bűnbesodródó ember életét mutatja be. Vegyenszkij atya egy szelvénythamisító gimnazista ügyét próbálja rendezni. ” – Bizony, nagyon szomorú, nagyon szomorú – bólogatott Vegyenszkij atya, miközben a mellén csüngő keresztet simogatta.”

A kevéssé ismert Szergej Vasziljevics Makszimov (1831 - 1901) orosz író,  Turgenyev buzdítására irodalmi és etnográfiai célú nagy utazásra vállalkozott. A legkülönbözőbb szituációkban, rendkívül sokszor említi a rézkereszteket. Csak két példa. “Meg vagy te keresztelve? – kérdeztem a szamojédot. Válasz helyett a szamojéd benyúlt rénszarvasbőr ruhájába és nagy nehezen szakálla és gallérja alól elővett egy kopott rézkeresztet.” -  olvashatjuk az „Egy év északon” című könyvében.

Hogy milyen különös hatások érték a használat során a rézkeresztek felületét igen fontos Makszimov következő megfigyelése. Az író vidéken nagyon gyakran találkozott a hisztériával, vagyis azzal a jelenséggel, amit úgy magyaráztak, hogy az ördög bújt az emberbe. „Mielőtt hozzáfognának az ördögűzéshez a kunyhókban rendszerint az ikonok előtt kis mécseseket gyújtanak, kezükben égő viaszgyertyákat tartanak, az asztalra egy vízzel telt edényt tesznek, és abba belemerítik a rézkeresztet, melyet az ikonsarokból vettek ki, továbbá a vízbe még egy széndarabkát és egy csipet sót is dobnak. A víz fölött imát mondanak. A beteg nő iszik ebből a vízből három hajnalban, és meggyógyul, de a kiabálást nem hagyja teljesen abba, és időnként testében továbbra is érez szaggatást és görcsöket.” – írta „A tisztátalan, titokzatos erő és a kereszt ereje” című művében.

Aki a gyűjtők körében oly népszerű rézikonokkal és rézkeresztekkel mélyebben kíván megismerkedni, annak érdemes műtárgybecsüs kurzusunkra beiratkozni, ahol e kiállítás rendezőjének Ruzsa György művészettörténész professzor úrnak előadásain és gyakorlati foglalkozásain számos műtárgyat tanulmányozhat eredetiben. A professzor úr két ikonlexikonnak is szerzője (2012, 2014) és szerzője a „Bevezetés az ikonszakértésbe” című könyvnek, mely kötelező irodalom, s minden hallgató ingyenesen megkapja. Ezen kívül még erősen ajánlott a szinte minden főiskolán és egyetemen ismert „Ikonok könyve” vagy az ELTÉ-n kiadott „Az ikon. Teológia, esztétika, ikonográfia, ikonológia, technika” című alapvető munkája.

(D)





Választható Hírforrások

Válasszon Hírforrást, majd iratkozzon fel V-Pearl RSS-re!

RssGemStyle Info Online
RssV-Pearl Hírek, Cikkek
RssEsettanulmányok
RssKorábbi Hírlevelek
A rovat korábbi cikkei

V-Pearl Hírek, Cikkek - A kecskeméti Cifrapalotában rendezett nagy ikonkiállítás apropóján

V-Pearl Hírek, Cikkek - A kecskeméti Cifrapalotában rendezett nagy ikonkiállítás apropóján
v-pearl, hírek, cikkek, A kecskeméti Cifrapalotában rendezett nagy ikonkiállítás apropóján