A nyugati ipari ezüstkereslet ragyogó starttal indult
GFMS, London – Szerző: Neil Meader kutatási igazgató. A nemrégiben lebonyolított európai és amerikai kutató utjaink azt mutatták, hogy az ezüst iránti ipari kereslet az évet energiával teli fellendüléssel kezdte, szemben a tavalyi mélyponttal. Valójában több kapcsolatunk arról számol be, hogy nehezen tudnak eleget tenni minden a vevőiktől érkező megrendelésnek, olyan mértékben, hogy a szállítási határidő lett a kulcsfontosságú feltétel arra nézve, hogy ki kapja meg a szerződést. Ha ez az ütem tarthatónak bizonyul, akkor megérhetjük, hogy az ipari gyártás már 2011-ben eléri a recesszió előtti szintet (vagyis a 2007. évi rekordot).
Az imént említett, a megrendelések teljesítéséhez fűződő nehézség azonban némi óvatosságra int a piaci helyzettel kapcsolatban. Egyes kapcsolataink úgy érzik, hogy az újjáéledés sebessége túlnyomórészt az elapadt értékesítési csatorna újrafeltöltésének köszönhető. Következésképpen, ha ez a szakasz elmúlt, a végfelhasználói kereslet, talán a nyarat követően, „normálisabb” lehet. A kilátásnak ez a rövid távú jellege teszi, hogy számos vállalat vonakodik attól, hogy külön kapacitás létrehozásába fektessen, vagy több állandó munkaerőt toborozzon.
Amennyiben ez az óvatosság bölcs álláspontnak bizonyul, és a rendelések feladása az év végső hónapjaiban veszít a dinamikájából, könnyen megeshet, hogy a visszatérés a recesszió előtti szinthez egy évvel, vagyis 2012-re halasztódik. Természetesen nagy a vélemény-eltérések skálája az ezüstfelhasználók körében. Egyes multinacionális, alapvető felszerelés-gyártók egészen pesszimisták, és nem számítanak a teljes helyreállásra 2013, sőt 2014 előtt. Mások sokkal optimistábbak, és ezen a téren némi földrajzi egyenlőtlenséget vehetünk észre, minthogy az USA játékosok izgatottabbaknak látszanak, mint sokan az európaiak közül. Az ilyen optimizmus azoknak a partnereknek a nézetén alapulnak, akik nem látnak fenyegetést abban, hogy a nyár végére befejeződik a készletek feltöltése, részben azért, mert rendeléseik többsége a kereslet újabb területeiről érkezik, ahol a készletek kisebb gondot jelentenek. Elsőrendű példa erre az ezüst növekvő felhasználása a napelemekben.
Itt talán jó lenne, ha egy korlátozó megjegyzést vetnénk közbe. Sok minden történt az utóbbi időben az ezüst újszerű felhasználásában rejlő potenciál körül. És csakugyan van némi izgalom egyes ipari kapcsolataink körében amiatt, hogy hová vezethet el bennünket az ezüst felhasználása a gyógyászatban vagy a fa állagmegőrzésében. Csakhogy manapság az tűnik fel, hogy az újabb területek közül csak a napelemek idézik elő az ezüst, mint nyersanyag valóságos felhasználásának a növekedését; sok más még kísérleti szakaszban, vagy azon alig túl tart, és a felhasznált ezüstöt könnyebb tonnákban, mint tonnák százaiban mérni. Mindazonáltal minden újszerű felhasználási terület megérdemli az alapos vizsgálatot, minthogy egyes szektorok dinamizmusa fogyasztásukat hamarosan jelentőssé teheti.
Ami az előrejelzést illeti, vannak olyan jelek, hogy az ezüst más fémekkel való helyettesítése iránti érdeklődés nem olyan akut, mint a közelmúlt más időszakaiban. Egyes kapcsolataink megemlítették azt a tényt, hogy az ezüst már nem látszik olyan drágának, amióta visszahúzódott a 19 dolláros [unciánkénti] szintről, mások jelenleg csak a rendelések teljesítésére összpontosítanak, és logikus lenne azt feltételezni, hogy a kutatási és fejlesztési költségvetések a tavalyi recessziónak estek áldozatul.
Az előrejelzéseknél maradva, azok az olvasók, akik ismerik a GFMS hároméves előrejelzéseit a nemesfémek területén, észrevehetik, hogy a kereslet jelenlegi lendületes üteme, összekapcsolva egy mérsékeltebb év végével, olyan számokat ad az ezüst iránti keresletre nézve, amelyek nagyjából megfelelnek az ezüst előrejelzésünk „alapesetének”. Ezzel szemben az optimistábbak a jelenlegi gyors helyreállásra számítanak, és ebben több hasonlóság található a mi B-változatunkban szereplőkkel (és magasabb ezüstárakkal).
Ez viszont fontosabbá teszi az ezüst felhasználás figyelemmel kísérését az év későbbi szakaszaiban, minthogy ez némi jelzést adhat nekünk arra nézve, hogy mit rejthet a szélesebb makrogazdasági helyzetkép, és így arra vonatkozólag is, hogy mi történhet a többi nemesfémmel.