Chaim Pluczenik: Javul a gyémántpiac, de nincs helye eufóriának
AFNS, Antwerpen – Chaim Pluczenik, a Pluczenik Diamond Company elnök vezérigazgatója 1967-ben lépett be az édesapjától 1948-ban alapított vállalatba, amely 60 éve megtekintési jog birtokosa a DTC-nél.
Chaim Pluczenik gyémántcsiszolóként dolgozott, majd elsajátította a szakma minden fogását, míg végül, 1997-ben a vállalat élére került. Apja munkáját folytatva, tovább erősítette a céget Észak-Amerikában, Hong Kong-ban és Japánban, majd tovább terjeszkedett Délkelet-Ázsiában és Kínában, és egy gyémántmegmunkáló céget hozott létre Botswanában.
Több kulcspozíciót töltött be a szakmában és az iparág kereskedelmi szervezeteiben. Többek között az Antwerpeni Gyémánt Világközpont alelnöke. Ebben a funkciójában abban reménykedik, hogy sikerül megőrizni a Világközpont vezető helyét a szakmában. „Egy csúf recesszióból tartunk kifelé”, mondja, „és még hosszú utat kell megtennünk. A kereslet még nem erős. A piac az Egyesült Államokban, amely még mindig a legfontosabb piac marad a világon, továbbra is gyenge. Ez az év nehéz lesz, és mindnyájunknak felelős módon kell cselekednünk. Bár a szakma szemmel láthatóan túl van a legrosszabb szakaszon, nem mondhatom azt, hogy teljes erővel rajta volnánk a gyógyulás útján. Látunk már némi javulást, de még hosszú út van előttünk.
A szakma magatartásával kapcsolatban megjegyezte: „De Beers nagyon bölcsen és elegánsan járt el tavaly. Nem fűtötte túl a piacot, mert világosan látható volt, hogy a csiszolt kövek ára nem ment fel olyan magasra, mint a nyersköveké [a piac egyszerűen nem fogadott el arányosan magasabb árakat, szerk. megj.] De Beers és az Alrosza fékezte a kitermelést, ámde továbbra is szükség van az óvatosságra.”
„Mint mindig, a termelők szoros figyelemmel kísérik a piac minden rezdülését, hogy megfelelően alkalmazkodjanak a kereslethez. Az biztos, hogy el kell érkezni 2010 közepéhez, hogy a termelés megfelelő lendületbe jöjjön.”
A kínai és indiai gyémánt ékszer kereslet növekedésével kapcsolatban a következő volt a véleménye: „Becslésem szerint a kínaiak csupán 8-9 százalékának vagy gyémántja, ezért ez a piac óriási potenciállal bír. Vállalatunk öt éve tevékenykedik Kínában, és két irodát is nyitottunk ott. Azt tapasztaljuk, hogy erősen nőtt a kereslet az SI tisztasági fokú [10X nagyítással viszonylag könnyen felfedezhető, szabad szemmel azonban nem látható zárványokat tartalmazó kövek, szerk.] kövek iránt, és ez arra vall, hogy a fogyasztók szívesen vásárolnak gyémántot a jobb minőségi kategóriákban is.”
A nyersgyémánt árának növekedésével kapcsolatban így nyilatkozott: „Megvan a lehetőség arra, hogy új lufi alakuljon ki, és ez nagyon veszélyes lehet. A magam részéről azt javasolnám a termelőknek, hogy csak a megrendeléseik teljesítéséhez szükséges mennyiséget dolgozzák fel. A nyersgyémánt iránti kereslet idézte elő az áremelkedést, de ekkora mértékben ez túlzott. Még nem értünk az alagút végére, ismét csak az óvatosságra hívhatom fel a szakma tagjainak a figyelmét.”
A bankok magatartásával kapcsolatban ezt mondta: „Igen nagyra értékelem a bankok viselkedését a 2008 folyamán kialakult igen bonyolult helyzetben. Nem estek pánikba, nagyon jól működtek együtt a gyémánt szakmával. Ezért nem is láthattunk katasztrófákat.”
Megjegyzésünk: A gyémánt szakma viszonylag jól vészelte át a válságos időket a vállalkozók szempontjából. Nagyszámú csiszoló viszont hónapokra talonba került, a bányák többségének a működését is felfüggesztették. Tudomásunk szerint sem a Távol-Keleten, sem Afrikában nincs az európaihoz fogható szociális háló. Arról olvashattunk, hogy egyes afrikai országokban arra hívták fel egyes politikusok a figyelmet, hogy a mezőgazdasági munka nagyobb védettséget nyújt. Nem feladatunk ezt a véleményt kommentálni, annyi azonban bizonyos, hogy a gazdasági válságokat az olyan vállalkozók képesek többé-kevésbé épségben átvészelni, akik bőséges tartalékkal rendelkeznek. A kisember dolga pedig az, hogy „szenvedjen”.