Esettanulmány 5 – Mi látható egy drágakőlupéval? - rubin
Gyakori tapasztalat, hogy az emberek azt gondolják, ha egy kő nagyméretű, akkor nem lehet valódi, mert akkora nincs is. Természetesen ennek van némi realitása, de megítélésünkben ez nem lehet a döntő szempont, hiszen nekünk konkrét bizonyítékot kell keresni és nem maradhatunk meg általánosításoknál. Lényeges szabály: ami kézenfekvő, az nem feltétlenül igaz.
Esetünkben egy nagyméretű lilásvörös kőről van szó, ami megjelenése alapján lehetne valamilyen gránátváltozat, vörös spinell, rubin, szintetikus rubin is. A kövön nem lehet átlátni, ami viszont akadályozza a zárványok vizsgálatát, márpedig ez döntő jelentőségű lehet a meghatározás szempontjából. Akkor mit lehet itt csinálni? Először is vegyük elő a 10x-es lupét, jól kapaszkodjunk meg benne és kezdjük el forgatni a követ alatta.
Az első ránézésre elég jellegtelennek látszó darab nem ad túl sok támpontot, amin el lehetne indulni. A felszínen különböző méretű repedések látszanak és helyenként egy kis darab hiányzik belőle. Mondhatnánk, fölösleges ezzel annyit foglalkozni; mint tegnap este a nagysikerű TV-sorozatban, ahol dr. House meggyógyította a többszörös gyilkos halálra ítéltet, hogy utána elvigyék kivégezni. A mi dolgunk azonban az, hogy kiderítsük milyen kőről van szó és nem az, merre kell eldobni. A forgatás közben ugyanakkor – a megvilágítás és a megfigyelés szögének a változtatásával – egyenes, párhuzamos vonalak jelennek meg a kő tábláján. Az ilyen vonalak persze lehetnének karcolások is, ami nem lenne meglepő a jelenlegi állapotában.
Közelebbről megnézve azonban jól megfigyelhető, hogy egyrészt a felület karcos ugyan, de nem az előbb említett struktúrával, másrészt a vonalak világosabbak mint a környezetük. Ilyen módon tehát elsősorban színkülönbség van a vékonyabb és vastagabb vonalak között, amelyek a keletkezés során végbemenő, finom változásokra utaló növekedési felületeket jelzik. Ezek metszeteit, az egyenes növekedési sávokat rendszerint a természetben keletkezett, „valódi” rubinok határozó bélyegeként tartjuk számon. Megjegyzendő: a világban léteznek ugyan szintetikus rubinok is egyenes növekedési sávval, de ezek megmaradtak a kisérleti stádiumban és nem váltak kereskedelmi cikké.
A döntő bizonyítékot az utolsó felvétel szolgáltatja. Az egyenes növekedési sávok kb. 120 fokos szögben megtörve folytatódnak tovább, ami összhangban van a rubin háromszöges kristályrendszerben történő kristályosodásával, ahol a kristálytani melléktengelyek éppen 120 fokot zárnak be egymással. A drágakő tehát egy természetben keletkezett rubin, amelyik gyenge minősége miatt ugyan nem sokat ér, de magán viseli a „valódiság” jegyeit. Egy 10x-es nagyítású lupéval tehát nagy valószínűséggel eldöntöttük milyen kőről van szó, sőt utólag kiderül, hogy a jobbszeműek ezt még szabad szemmel is látják.
dr. Takács József
geológus-mineralógus
ötvös mester
Jelentkezzen drágakő-meghatározó tanfolyamunkra, vagy iratkozzon fel hírlevelünkre!