Luxusfogyasztás: A hangot a gazdagok adják

GZ-online, Stuttgart – Ajay Kapur elemző olyan tézist tett le a világ elé, amely minden eddigi gazdasági tantételt a fejére állít. Eszerint az a hiedelem, hogy a nagy munkanélküliségi számadatok határozzák meg egy gazdaság magánfogyasztását, hamis. Nem a tömegfogyasztás, hanem a gazdag elit kiadásai határozzák meg a világgazdaság sorsát. A magánfogyasztás az Egyesült Államokban a bruttó belföldi terméknek kereken 70 százalékát, német földön pedig közel 50 százalékát teszi ki. Ezért miközben a legtöbb közgazdász prognózisai összeállításakor az átlagos fogyasztóból indul ki, Kapur más utat választ, és azt mondja, hogy a gazdaságot egy kicsi, de nagyhatalmú elit hajtja a fellendülés és hanyatlás ciklusába.

Kutatásai szerint a leggazdagabb amerikaiak 20 százalékától származik minden fogyasztási kiadás mintegy 60 százaléka. Ezt az irányzatot más közgazdászok is megerősítik. És tézise szerint, sokkal jobban látható módon és nagyobb mértékben, mint korábban, felelősek a konjunktúra alakulásáért. Az ő fogyasztási magatartásuk sokkal erősebben ingadozik, mint a szegényeké. Ha a tőzsde fellendülőben van, a gazdagok szórják maguk körül a pénzt, ha összeomlik, azonnal korlátozzák a fogyasztásukat.

Megjegyzésünk: Lehet Kapur úr tézisében valami, de érdemes volna megnézni, hogy még mi mindent vesz figyelembe eszmefuttatásának összeállításakor. Egészen nyilvánvaló, hogy mérhetetlenül nagy eltérések vannak éppen a hatalmas gazdaságok között, mint az Egyesült Államok, Európa, Kína és India, de az egyes térségeken belül is.