Miért különböznek a nemzetközi certifikátok ugyanarról a gyémántról?
Egy Ékszerfórumbeli kérdésre adott válasz megfogalmazása közben támadt az ötlet, hogy ez a kérdés talán 'megér egy misét', érdemes lenne kicsit bővebben kifejteni néhány mondatnál.
A kérdés: Van egy brillkoves gyurum EGL certifikattal amely szerint a ko szine G es SI-2 a tisztasaga.Ugyanez a ko a GIA szerint I szinu es I-1-es tisztasagu. Mindket ceg nemzetkozileg elismert. Miert van a ket ertekeles kozt differencia valamint ha a ko "fracture filled" ez mennyiben rontja az erteket vagy nem befolyasolo szamottevoen?Koszonom es varom valaszat!
A válasz:
Tisztelt Érdeklődő!
Teljesen egyetértek Önnel, hogy nem helyénvaló, ha két nemzetközileg elismert minősítő intézet között ilyen különbség legyen a gyémánt jellemző tulajdonságainak a megítélésében. Különösen a szín graduálása elfogadhatatlan, hiszen két kategória különbség van a vélemények között. De a tisztaság besorolása is problémás, hiszen az I-1-es esetben a zárványok szabad szemmel észrevehetők, míg az SI-2-es minősítésnél nem. Példaként, két egykarátos, modern briliáns csiszolású gyémánt között ez az eltérés becsértéken mintegy 400.000 Ft-ot jelent, ami a GIA-féle minősítés alapján számolt becsérték közel 50 százaléka.
Az eltérés legegyszerűbb magyarázatául az kívánkozik, hogy a minősítést emberek csinálják. Léteznek ugyan eszközök, amivel például a színt lehet mérni, de az emberi szemmel történő szín-összehasonlító kősorozat használata nem ment ki a divatból. A tisztaság vizsgálatára ma sem tudnak jobbat, mint a szemmel megfigyelt, meglehetősen szubjektív megítélés, ezért itt is könnyű hibázni.
Van azonban másféle megközelítés is, amire saját esetemet mesélném el az antwerpeni gyémánttőzsdén. Jó tíz évvel ezelőtt gyémántot szerettem volna vásárolni a tőzsdén. Ilyenkor először mindig megkérdezik az embert, milyen méretet, minőséget akar. A kérdés persze nem csak puszta kíváncsiság, hanem a válaszból többé-kevésbé felmérik, mennyire hozzáértő az illető. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy milyen eszközei vannak a kő megtekintéséhez, hogyan fogja meg csipesszel a követ, vagy hogyan áll kezében a lupé. Ezek után odaadtak egy gattungot (zacskó), hogy abban nagyjából a kért minőségű kövek vannak, válasszam ki belőle, ami kell. Az általam kiválasztott gyémántokat közben feltűnés nélkül visszakérték és átnézték, hogy az óhajtott minőséghez képest mit válogatok.
A végeredmény az lett, hogy azt mondták, én úgy válogatok, mint egy professzor. Mivel nem voltam egészen biztos benne, ezt sértésnek, vagy bóknak gondolták, rákérdeztem, miért? „Azért válogat Ön professzorosan, mert olyan minőségű gyémántokat választott ki, amit kért.” Hangzott a válasz, „de a kereskedők nem így válogatnak. A kereskedő tudja, hogy az ékszer foglalata ki fog takarni a kőből és a karmok miatt nem fog látszani a kő szélén lévő zárvány. A foglalat miatt nem olyannak látszik majd a szín sem, mint amilyen valójában. Ezért a kereskedő, vagy a gyártó hajlamos arra, hogy egy kicsit gyöngébb minőségű (értsd: olcsóbb) köveket vásároljon, mert a különbség az ékszerben úgysem fog látszani.”
Elképzelhető, hogy az Ön esetében is valami hasonlóról van szó. Lehet, hogy rosszul értelmezem a leírását, de mintha az EGL-es certifikát egy briliáns gyűrűben lévő kőről, a GIA-s pedig csak a kőről szólna. Ilyen alapon az is előfordulhat, hogy a GIA befoglalás előtt látta a követ és lehetősége volt alaposan körbejárni. Az EGL pedig azért ítélhette jobbnak a követ, mert a foglalás már eltakarta a hibák egy részét és a színt is fehérebbnek ítélte a foglalatban, mint a GIA a befoglalás előtt. Mindezt megerősítheti a certifikátok dátuma, amennyiben a GIA által kiadott bizonyítvány a korábbi. Persze ez még nem menti fel egyik nemzetközileg ismert minősítő intézetet sem, de lehetséges magyarázatot ad az eltérésre.
Ugyanakkor más megvilágításba helyezi a problémát a „fracture filled” kifejezés, kérdésének a második felében. Ha ez az előzőekben tárgyalt esethez tartozik és a kifejezés csak a GIA certifikátban szerepel, akkor ez azt jelent, hogy az EGL elnézhette, vagy nem értékelte olyan szigorúan ezt a hibát. A kifejezés „repedéskitöltést” jelent, amivel a kövek minőségét kívánják javítani. A kő repedéseit, hiányosságait más anyaggal (üveg, műgyanta stb.) töltik ki, amitől a hiba kevésbé látszik és javítja a tisztaság megítélését. Korrekt helyeken a kezelés tényét feltüntetik a certifikátban és ez, sajnos jelentősen csökkenti a kő értékét, ha nem is annyira, mintha nem nyúltak volna hozzá.
Üdvözlettel:
dr. Takács József
geológus, ötvös mester