Szambázva menetelnek a gyémántok a latin-amerikai piac felmelegedése nyomán
AFNS, Rio de Janeiro – A latin-amerikai államokban az elmúlt évek nyersanyagár emelkedése következtében felhalmozódott hatalmas vagyonok ellenére, ez a régió nincs nagy hatással a gyémántszakma radarjára. Ha csak egyetlen olyan nagy régió létezik, amely a gyémánt ékszer szektorban minimális figyelmet élvez, akkor ez minden bizonnyal Latin-Amerika. Lévén, hogy a becslések szerint 700 millió embernek nyújt otthont – és ez az Egyesült Államok és Európa együttes lakossága – fölöttébb meglepő, hogy nem szerepel a gyémántszakma térképén.
A nyugati világban sokáig a politikai zavargásokról és a katonai diktatúrákról ismerték Közép- és Dél-Amerikát, csakhogy a világnak ez a része immár eltávolodott az önkényuralomtól, és a demokráciát választotta. Ráadásul a nyersanyagárak emelkedése az elmúlt évtizedben a tőke masszív beáramlását hozta, és ez lehetővé tette az infrastruktúra kiépítését és vagyonok felhalmozódását.
Mégis, a kedvező gazdasági növekedést ígérő előrejelzések ellenére, Latin-Amerikának még magára kell vonnia az olyan típusú figyelmet, mint amellyel a DTC (De Beers értékesítési szervezete) bővítette a kínai, indiai vagy az „öböl-menti” piacot. Valójában, akárcsak Afrika, Latin-Amerika is főként nyersanyagszállítóként ismert az ékszer szakmában, hiszen van itt arany, ezüst, színes drágakő és némi gyémánt is. Ebben a hatalmas régióban csupán egyetlen gyémánttőzsde létezik, és ez is csupán két évvel ezelőtt nyílt meg. Ez a tőzsde ráadásul Panamában van, egy kicsi országban, amelynek nincs is a gyémánthoz kapcsolódó története. Ugyanakkor politikailag stabil bázist kínál, megállapodott, átlátszó üzleti gyakorlattal.
Latin-Amerikának van már egy tekintélyes kiskereskedelmi ékszerhálózata, több mint 12000 ékszerüzlettel Közép- és Dél-Amerika húsz államában szétszórtan meg a Karib térség 23 szigetén. Ez mégis csak képvisel egy 7 milliárd dolláros piacot a gyémántok meg az ékszerek számára.
Arra számítanak, hogy Latin-Amerika az idén, 4,8 százalékos növekedéssel kiemelkedik a recesszióból, míg a közvetlen külföldi befektetés, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet szerint, megközelítheti a rekordszinteket. „Latin-Amerika vezető gazdaságai közül sokan mutatnak erős növekedést, és most a helyreállás meredek ösvényén haladnak felfelé, ámde rettenetes politikai kihívások jelennek meg a láthatáron, mondja az Intézet.
A leggyorsabban növekvő gazdaságnak a brazíliai látszik, amelynek a GDP-növekedését 5,8 százalékra teszik, a tavalyi „lapos” emelkedés után. Eközben a második legnagyobb gazdaság a térségben Mexikóé, ahol 4,4 százalékos emelkedésre számítanak a tavalyi 6,5 százalékos süllyedés után. Ez az Egyesült Államokból származó kereslet visszaesésének volt köszönhető, hiszen az oda irányuló szállítások az ország exportjának a 80 százalékát teszik ki. Ezen kívül arra számítanak, hogy Peru és Chile is 5 százaléknál magasabb növekedést ér el.
Még Argentína is, amely egy évtizeddel ezelőtt majdnem összeomlott, 100 milliárd dolláros adósságával, a 2003-2007 időszakra évi 9 százalékos emelkedést jelentett, és pénzügy-minisztériuma erre az esztendőre 7 százalékos növekedést jelez.
A korábban korrupt kormányzati és üzleti gyakorlatáról ismert dél-amerikai gazdaságban bekövetkezett mélyreható változások voltak láthatók a 2009. évi recesszió viszonylag enyhe hatásaiban, hiszen a régió csupán 2,3 százalékos GDP-visszaesést szenvedett el 2008-hoz viszonyítva.
Majdnem minden tekintetben, valószínűleg Brazília a legvonzóbb behatolási pont a gyémánt-szakma számára. Azzal, hogy a világon a 10. legnagyobb GDP-je van, e napsütötte ország kiemelkedően jó befektetési terület lesz az előttünk álló jó néhány év folyamán, hiszen 2014-ben a labdarúgó világbajnokságot látja vendégül, 2016-ban pedig a nyári olimpiai játékokat.
A legfontosabb dilemma a gyémántbányászat fejlesztése terén az, hogy az eddigi alluviális lelőhelyeken folyó bányászat régóta csekély eredménnyel jár. Jelenleg komoly kutatás folyik Mato Grosso, Minas Gerais és Bahia államokban. Csakhogy az ígéretes területek a politikailag érzékeny Amazonas esőerdők vidékére esnek. Ezen kívül üzleti téren problémák adódhatnak az átláthatósággal, hiszen a korrupció újra feltámadhat.
Brazília köztudottan a világ legnagyobb színes drágakőszállítója. Csakhogy az ország nem kíván egyszerűen nyersanyagszállító maradni, hanem a természeti kincseit egy ékszerkészítő iparággá kívánja fejleszteni.
Megjegyzésünk: Mindebből sejthetjük, hogy Latin-Amerikában, ha nem is máról holnapra, újabb versenytársak születnek a nemesfémes-drágaköves iparágon belül máris meglévő, jókora konkurenciát erősítve. Egyelőre nem láthatjuk, hogy mi lesz a gyémántkutatás eredménye. De ha alluviális (üledékes, vagyis másodlagos) lelőhelyek léteznek, előbb-utóbb megkerülnek az elsődleges lelőhelyek, vagyis a kürtők is. A munkaerő viszonylag olcsó, ezen a téren meglesz az ország versenyképessége. A minőség még sokáig várathat magára, de a verseny ki fogja kényszeríteni. Jó párhuzam erre a török ékszergyártás fejlődése. A már említett bolthálózatot sem szabad elfelejtenünk. A Rio de Janeiro-i székhelyű Hans Sternnek több mint 1000 ékszerüzlete van világszerte. Ő pedig az élvonalban van, a nagy márkák közé tartozik, és a termékeinek a minősége is a felső kategóriába esik. Ráadásul Stern nem az egyetlen a brazíliai nagyok között.